VISEGRÁDI TÖRTÉNELEM ÉS LÁTNIVALÓK

Visegrád város a 11-es főút mellett, Budapesttől 41 km-re, északra található. Közúton személygépkocsival és autóbusszal, a Dunán pedig hajóval közelíthető meg. A MAHART hajóállomásán menetrendszerű járatok és különjáratok kötnek ki. Nagymaros felől a legalább óránként közlekedő komp bonyolítja a túloldalról érkező személy– és járműszállítást.

Visegrád területén az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, folyamatosan pedig a bronzkor végétől lakott a környék. A kelták után a rómaiak leltek itt otthonra, akik a IV. sz. elején a Sibrik-dombon (a mai településtől északra, közel a Dunához) építették fel a Pons Navatus nevű castrumot. Később szlávok települtek a környékre, s ők nevezték a castrumot Visegrádnak, amely kifejezést később a magyarok is átvettek. Az első latin nyelvi oklevél 1009-ben említi Visegrád várát és megyéjét.

A mai várrendszert IV. Béla építtette az 1250-es években. 1323-ban Károly Róbert Temesvárról Visegrádra hozta át udvarát. 1323-ban ez a város lett az ország központja. 1335 őszén itt zajlott le a híres visegrádi királyi találkozó (négy közép-európai uralkodó tanácskozási helye). Utóda, Nagy Lajos egy ideig Budára tette át székhelyét, de folytatta az építkezéseket. 1370-ben itt fogadta a lengyel rendek küldöttségét, akik neki ajánlották fel a lengyel koronát. A palota jelenlegi alaprajzát Zsigmond király idejében építették ki.

Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki nagyszerű épületeket emeltetett a várban, és felújíttatta Zsigmond király palotáját és itt tartózkodott 1408-ig. A török korban már csak romlás következett: a sűrű harcok tönkretették az egykor virágzó várost. A törökök kiűzése után (1686) a már erősen romos vár végképp pusztulásnak indult. A vár feltárása és a megmaradt részek helyreállítása 1870-ben kezdődött meg, és hosszabb-rövidebb szünetekkel a mai napig tart.

A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja. A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külső keleti kaputoronynál érjük el, majd a külső várudvarra (csodálatos panorámával), az alsó várudvarra és az erős déli kaputornyon át a belső várudvarra juthatunk el. A belső vár alsó udvarában valaha a várőrség lakott. Itt van a kőkávás kút is, amely a védők szerencséjére igen bővizű volt.

A háromszögletű felső udvarban a legfontosabb épületek helyezkedtek el: a nyugati oldalon egy gótikus palota (szép faragású ajtó- és ablakkeretei láthatóak), az északi oldalon a Mátyás által emelt, jórészt elpusztult lovagterem és a legjobban megmaradt északi palota, a keleti oldalon a keleti palota, a királynék kincseskamrája és a kápolna. Az északi és keleti oldal találkozásánál állt az öregtorony (ma csak falcsonkja van meg), ahol a királyi ékszereket és a Szent Koronát őrizték. 1440-ben itt valóságos összeesküvés zajlott le, amikor a később tragikus sorsra jutott V. László számára anyja ellopatta a koronát, melyet később Sopron városával együtt elzálogosította nagybátyjánál, lll. Frigyes német császárnál. Mátyás királynak csak 1463-ban sikerült azt visszaszereznie óriási áron, 80 ezer aranyért. Ezután 1529-ig ismét itt őrizték a koronát; ekkor Szulejmán szultán elfoglalta a várat, a koronát pedig elküldte Budára, az általa elismert Szapolyai János királynak.

Visegrádot közúton nemcsak a 11-es főúton, hanem a Pilisen keresztül, Pilisszentlászló irányából, gyönyörű erdeinket átszelő, kanyargós úton is megközelíthetjük. Ha Budapest felől érkezünk a városba, akkor Szentgyörgypuszta városrésze után, a Városkapu szép íve alatt jutunk el a MAHART kikötőhöz, ahová menetrendszerűen érkeznek a sétahajók.

Az út bal oldalán a Reneissance Étterem reneszánsz köntösben felújított épülete látható. Az étteremben kosztümös felszolgálók korabeli receptek alapján készített, s cseréptálakon felszolgált specialitásokkal kínálják a vendégeket. Folytatva utunkat, egy MOL-töltőállomás mellett elhaladva, bal oldalról a város központi, nagy parkolójához érünk, ahonnan gyalogos kirándulásokat tehetünk a város főutcáján, vagy a közúton továbbhaladva hamarosan elérjük a révállomást.

Az átkelő a Rév utcával szemben, a 11-es főút mellett található, s az óránként induló járatokkal átkelhetünk a szomszédos Nagymarosra, de igény szerint, 120 és 70 fős hajókkal rövidebb-hosszabb kirándulásokat is tehetünk a Dunán.

A Dunapart mellett a város teljes hosszában kellemes, ligetes sétány került kialakításra, mely kiváló lehetőséget teremt a kikapcsolódásra, felüdülésre. A Rév utcán a városba bekanyarodva rögtön két vendéglátóhely is megállásra csábít. Balra a közkedvelt Fekete Holló étterem, jobbra pedig a Sirály Étterem szép, modern, mégis a tájba illeszkedő épületéhez érünk, ahol magas szintű, igényes ellátással, finom ételekkel várják a vendégeket.

A Kovács-Kert Étterem elsősorban a meleg nyári esték kedvelt szórakozóhelye, a Rév utcáról nyíló kis üzletekben pedig lehetőség nyílik ajándéktárgyak vásárlására is. Az utca kereszteződésében, a sarkon XVIII. sz.-i késő barokk római katolikus templom áll, mellette, gondozott parkban Árpádházi Szent Margit szobrában gyönyörködhet a látogató. Ez után a Don Vito Étterem és Pizzéria izgalmas, a 20-30-as évek hangulatát idéző épületéhez érünk, mely színes programjaival, kiváló konyhájával igen hamar a térség híressége lett. A következő épület a Városháza, mely köszönhetően a nemrégiben történt felújításnak, szépen illeszkedik az utcaképbe.

A Fő utca híres házairól, egykori lakóiról a históriás-táblák adnak információt. Leghíresebb épület-együttese az egykori királyi palota, melynek épületei Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király alatt épült ki. A Mátyás-palota díszudvarában az ünnepségek alkalmával a pompás szökőkútból vörös- és fehérbor folyt, a vendégek legnagyobb ámulatára és örömére. A török időkben a palota tönkrement, majd a XVIII. sz. elején betelepített német lakosság a köveket építkezéseihez hordta el. Azután nem esett több szó a palotáról: mintha a föld nyelte volna el megmaradt részeit. Majdnem ez történt: az esőzések lemosták a meredek hegyoldal talaját, amely teljesen betemette a maradványokat. Bár ezeket már a XIX. században is keresték, csak 1934 szilveszterén akadt nyomukra Schulek János építész (a Halászbástyát és a Mátyás-templomot építő Schulek Frigyes fia), aki a következő évben kiásatta a kápolna romjait. Azóta folynak itt ásatások.

A beépített terület kiterjedése 600 m x 300 m volt (amelynek kb. egyharmada van feltárva), és a hegyoldalban lépcsőzetesen öt szinten helyezkedett el. A palota történetét bemutató Mátyás király Múzeum a kert bejárata mellett (Fő út 29.) álló, a palota köveiből emelt épületben kapott helyet. Leghíresebb látnivalói a vörös márvány Herkulus-kút eredeti darabjai és restaurált mása, és az Oroszlános-kút mása (eredetije a Salamon-toronyban látható).

A Fő utcán továbbsétálva elhaladunk az 5. sz. ház előtt. Görgey Artúr (1818–1916), az 1848/49-es szabadságharc fővezére itt élte le teljes visszavonultságban hosszú élete utolsó 30 évét. Az utca végén, kis téren áll Mátyás király bronz mellszobra, Fadrusz János alkotása, amely a híres, 1903-ban készült kolozsvári Mátyás-emlékmű részletének másolata. Jobbra, a Salamontorony utcán juthatunk fel az alsóvár lakótornyához, amely a Salamon-torony nevet egy téves hagyomány alapján kapta, mivel Salamon nem itt, hanem a Sibrik-dombon raboskodott. A 31 m magas, ötemeletes lakótorony 3,5-8 m vastag falaival az ország legerősebb építménye volt. A védelmi rendszer legkorábbi részeként a kapuján áthaladó Duna menti út ellenőrzésére szolgált. Öt emeletét lakószobák, konyhák és raktárak (s időnként börtönök) foglalták el. Az épület jelenleg múzeum, ahol többek között a palotában talált értékesebb leletek láthatók.

Ha a Salamontorony utcán visszatérünk a partra, és folytatjuk az utat jobbra, néhány méter után egy parton álló, négyszögű torony maradványához érkezünk. Ez a rondella vagy vízibástya. Egyidős a várrendszer többi részével, s annak legalsó részét képezte. Innen figyelték a Duna forgalmát, valamint emelőszerkezetekkel vizet juttattak belőle az alsóvárba. A többemeletes épület teteje elpusztult, alsó részének mai formáját Schulek János alakította ki az 1930-as években. Lépcsőjén a várépítő IV. Béla szobra, vaskorlátain az Árpád-, Anjou-, Luxemburgi- és Hunyadi-család címere láthatók. A rondellát az alsóvárral, azt pedig a felsővárral ma is álló, zárófal köti össze, amely a XIII. sz.-ban épült. A Visegrádi-kaput azonban, amelyen át Budapest felé visz az út, 1820 körül vágták a falba. A régi út az Alsóváron, a Salamon-torony melletti, XIII. sz.-i északi kaputornyon át vezetett. Ma erre a Panoráma út északi szakaszához, azon pedig (kb. 300 m) a Sibrik-dombhoz jutunk.

Amennyiben a templomnál lévő kereszteződésnél jobbra (Esztergom irányába) fordulunk a kisváros jellegzetes utcájában tehetünk kellemes sétát. A sétánk során két utazási iroda - a Bauer Reisen Utazási Iroda, majd a Hungaro Reisen Utazási és Vadászatszervező Iroda - munkatársai is segítségünkre lehetnek, de ajándékvásárlásra is lehetőség nyílik. Az Apátkúti patak szépen rendezett medre melletti kis sétányon a Visegrádi-hegység irányába is indulhatunk.

Ha a templomtól egyenesen továbbhaladunk, a szépen gondozott Mátyás Király utcában folytathatjuk sétánkat. A Gulyás Csárda muskátlis ablakaival és udvarával hívogatja a vendégeket. Egy kellemes, szökőkutas park mellett folytathatjuk egyenesen is utunkat, de bekanyarodhatunk a Széchenyi utcára is, ahol a Művelődési Ház és Könyvtár kúria-épületében várják az olvasni, internetezni vágyókat, kiállítótermeiben pedig időszakos kiállításokat, tárlatokat is rendeznek.

A Mátyás Király utcában továbbhaladva A Pilisi Parkerdő Rt. központi épülete mellett elhaladva érjük el azt a pihenő résszel kialakított kereszteződést, melynek két épülete is említést érdemel. A kanyarban a város felé a kiváló Patak Fogadó szemet gyönyörködtető, az erdő felé pedig, a patakon átívelő fa hídon keresztül az Erdei Iskola barátságos épületével találkozhatunk.

Amennyiben az Erdei Iskola útján továbbhaladunk, kellemes erdei sétákra, kirándulásokra nyílik lehetőségünk. Az Ördögmalom Vízesés után a Magda-forrás után érhetjük el a Telgárthy-réten található pihenő parkot, s a Bertényi Miklós Füvészkertet.

Ha a kereszteződésben balra vesszük az irányt, a Nagyvillám létesítményeihez jutunk el. A Nagyvillám szórakoztató központ az aktív kikapcsolódás kedvelői számára nyújt változatos programokat: Fun Extreme Canopy drótkötélpálya, bob-pálya, minigolf, és télen sípálya várja a vendégeket.

A Nagyvillám oldalában található a Nagyvillám Vadászcsárda. Az étteremből csodálatos panoráma nyílik a Fellegvárra és a Dunakanyarra. A helyi gasztronómiát elsősorban a pilisi erdőkből származó nemes vadak, kiváló és sokféle erdei gomba és gyümölcs felhasználása képviseli.

A mogyoróhegyi látogatóközpont és kirándulóhely igen népszerű a jó levegőt, kellemes környezetet kedvelők körében csakúgy, mint a Dunakanyar Erdei Iskola és a Jurta Camping.

forrás: visegrad.hu

 

 


Aktuális akciók 2018-ban:

- Legalább 3 éj esetén 500 Ft/éj kedvezmény már az első naptól!

- Egy 3 év alatti gyermek elhelyezése pótágy nélkül ingyenes!

- ingyenes WiFi internet

 

 
 
WWW.APARTMANVISEGRAD.HU | INFO@APARTMANVISEGRAD.HU | TEL: +36 20/521-7605 | 2025 VISEGRÁD, HARANGVIRÁG UTCA 2.